A digitális átalakulás egyre inkább forradalmasítja a különböző piaci szegmenseket. Az új technológiák, mint például az Internet of Things (IoT), a Big Data és a mesterséges intelligencia használata mind mind erősítik a vállalatok tervezését és innovációját. Az említetteken kívül egy másik technológia, amelyet széles körben vizsgálnak, az a blockchain, más néven blokklánc.
A Gartner tanácsadó cég előrejelzése szerint 2023-tól kezdve a technológia teljes és kész megoldásai elérhetőek lesznek a piacon a vállalatok számára. Ezzel a szervezetek képesek lesznek innovatív üzleti modelleket létrehozni, és a működésbe beépíteni az intelligens szerződéseket, a tokenizálást és a decentralizált tranzakciókat. Más szóval, a blokklánccal értéket lehet majd teremteni.
Mielőtt ez megtörténne, fontos megérteni, hogy mi is ez a technológia, milyen lehetőségeket rejt magában, és hogyan alakíthatja át az ön üzleti modelljét.
Szeretne többet megtudni a témáról? Olvasson tovább!
Mi az a blockchain? És hogyan jött létre?
Eredetileg a blokklánc, más néven “blockchain” nyilvántartási rendszer azért jött létre, hogy a Bitcoin kriptovaluta felhasználásával végzett banki tranzakciók ellenőrzésére használják.
A gyakorlatban a blokklánc olyan, mint egy, a felhasználók között megosztott “főkönyv”, amely lehetővé teszi a pénzügyi tranzakciók nyilvántartását és új pénznemek létrehozását egy decentralizált struktúrában, nagy megbízhatósággal.
Ennek oka, hogy amikor valaki átutalást próbál végrehajtani, a rendszer képes azonosítani a csalási és adatmanipulációs kísérleteket.
Hogyan működik a blokklánc?
A blokklánc optimalizálja a tranzakciókat és az információmegosztást, egyértelműbbé és biztonságosabbá teszi a folyamatokat.
Ebben a rendszerben minden tranzakció egy blokk, amely az előző blokkra hivatkozik, így könnyebbé válik az integritás ellenőrzése és az adatvédelem garantálása. Ily módon a nyilvántartások visszafordíthatatlanok, és megakadályozzák a módosításokat.
Érdemes megjegyezni, hogy a blokklánc négy központi elv alapján működik:
Elosztott: a blokkláncban lévő információt egy hálózat több, véletlenszerűen kiválasztott számítógépén tárolják. Nincs központi adattároló.
Inkrementális: az adatokban bekövetkező változások új hivatkozásokat hoznak létre (egyenlet formátumban archiválva), anélkül, hogy a már meglévőket törölnék.
Feltörhetetlen: a meglévő lánc megváltoztatására tett kísérleteket figyelmen kívül hagyják, mivel azok nem egyeznek a más számítógépekben tárolt információkkal.
Átlátható: bármely résztvevő ellenőrizheti, hogy a hálózaton lévő adatok hitelesek-e. Elég, ha a kapcsolatokat alkotó egyenletek közötti összefüggést elemezzük.
Ennek ismeretében meg kell érteni a blokklánc működési logikáját: az elosztott főkönyveket (DLT).
A hálózati láncolásban minden egyes blokk olyan, mint egy csomópont, amely adatokat és hash-eket tárol, és ahol a megosztás elosztott módon történik. Más szóval, amikor új információ kerül be, a hálózat összes blokkja hozzáférhet ahhoz.
Fogalmilag azt is fontos tudni, hogy:
Az adatok az egyes adásokból származó információk.
A hash egy egyedi betű- és számsorozat, amely lehetővé teszi az adatok titkosítását és védelmét.
Minden blokknak két hash-je van: az egyik az előző blokkból származik, a másik pedig a saját hash-ja, amelyet a következő blokkba továbbítanak.
Így a lánc első blokkja 0-nak megfelelő hash-tartalommal rendelkezik, mivel nem kap információt az előző blokkból.
Mivel a blokkláncban a tranzakciók validálása minden csomópontban (blokkban) egyszerre történik, minél régebbi a blokk, annál többször validálták, azaz annál biztonságosabb.
Blockchain: nyelvek és algoritmusok
A blokklánc-hálózatok zökkenőmentes működésének és a tranzakciók pontos végrehajtásának biztosítása érdekében a programozási nyelvek kulcsfontosságúak.
Ennek oka, hogy lehetővé teszik az előre meghatározott feltételek beállítását. Ha ezek teljesülnek, a felhasználó folytathatja a tranzakciót.
Így történik ez például az okos szerződések blokklánc alkalmazásainál. Ha minden követelményt ellenőriztek, a dokumentumok automatikusan végrehajtásra kerülnek az érintettek számára, így a folyamatba nem kell ügyvédeket bevonni.
A C, a Python, a JavaScript és a Solidity néhány olyan nyelv, amelyet a blokkláncprogramozással foglalkozó szakemberek használnak.
A nyelv mellett a konszenzus algoritmusok használata ugyanilyen fontos a blokklánc hálózat működéséhez. Ez teszi lehetővé, hogy a hálózat számítógépei megegyezzenek a nyilvános és decentralizált hálózatokon zajló tranzakciók érvényesítésében.
Ők azok, akik a protokoll szabályainak betartását is ellenőrzik, biztosítva a tranzakciók megbízhatóságát. Más szóval, biztosítják, hogy az új bejegyzések a hálózaton belül érvényesítve legyenek, valamint megakadályozzák az új adatok törlését.
A jövőt szem előtt tartva
Amint az már most is látható, a blokklánc bevezetése, párhuzamosan más diszruptív technológiákkal, például az IoT-vel (Internet of Things) és a mesterséges intelligenciával (AI), a digitális átalakulást különböző szegmensekben kell, hogy elősegítse. Hamarosan az innovatív termékek és megoldások mellett minden bizonnyal új üzleti modellek létrehozására is lehetőség nyílik, amelyek hozzáadott értéket és megkülönböztetést jelentenek az ügyfelek számára.
Szeretne többet megtudni más eszközökről, amelyek az innováció mellett járnak? Kövesse blogunkat!
