Agilis szolgáltatásmenedzsment

Mi a különbség az agilis módszertani keretek között?

Szerző: TOPdesk, megjelent: 2021. június 23.

Maradjon naprakész

TOPdesk

Tudja, mi a különbség az agilis módszertani keretek között, és melyik modell a legjobb a csapata számára? Az agilis szolgáltatásmenedzsment egy egyre inkább feltárt téma, azonban ezzel együtt számos olyan kifejezés is megjelent, amelyek zavart okozhatnak.

Ezt szem előtt tartva ebben a bejegyzésben 3 keretrendszer - a Kanban, a Lean Thinking és a Scrum - közötti különbségeket ismertetjük.

Olvasson tovább, hogy többet megtudjon a témáról!

Agilis szolgáltatásmenedzsment

Az Agile Service Management az agilis szolgáltatásmenedzsment angol megnevezése. Ez egy olyan mentalitás, amelyet az eredmények optimalizálása érdekében érdemes alkalmazni vállalatának projektjeire.
Az agilis szolgáltatásmenedzsment számos projektmenedzsment-módszertanra támaszkodik, mint például a Kanban, a Lean Thinking és a Scrum. Az agilis módszertanok azért jöttek létre, hogy egyszerűsítsék a technológiai folyamatokat, amelyek korábban bonyolult és bürokratikus dokumentáción alapultak. Könnyen alkalmazkodnak a különböző üzleti modellekhez, és a tanulást, a folyamatos fejlesztést és a gyors feladatvégrehajtást helyezik előtérbe.

Az agilis szolgáltatásmenedzsmentet néhány alapelv vezérli, mint például:

  • Az emberek előbbre valóak, mint a folyamatok és a technológia;
  • A szolgáltatások előbbre valóak, mint a dokumentáció;
  • Az ügyfelek előbbre valóak, mint a szerződések;
  • A változásra való reagálás előbbre való, mint egy előre meghatározott terv követése.

Ezeket az alapelveket érdemes követni, ha a különböző módszertanokkal valóban releváns és átalakító eredményeket akarnak elérni az üzlet számára. Ennek módja eltérő lehet, különösen attól függően, hogy milyen irányítási modellt választunk.

De mik a lehetőségek? Tekintsük meg azokat. Ismerje meg az agilis módszertanok 3 típusát, és találja meg, melyik a legjobb az Ön vállalatának!

1. Kanban

A Kanban egy agilis módszertan, amely lehetővé teszi a csapat minden tagjának, hogy vizualizálja a projekt szakaszait. Eredetileg a Toyota autógyártó vállalat termelésének optimalizálására hozták létre, de technológiai vállalatok is elkezdték alkalmazni projektjeik irányítására.
A Kanban-modellben a feladatokat hagyományosan három oszlopba rendezik egy vizuális keretben: elvégzendő, folyamatban lévő és elvégzett feladatok. A tevékenységek elvégzése során egyes feladatok az oszlopokon addig mennek tovább, amíg be nem fejeződnek. Így lehet tudni, hogy a csapat a projekt melyik pontján tart, és mi az, amit még el kell végezni.
Ennek segítségével a csapat azonosítani tudja a szűk keresztmetszeteket és a javítandó pontokat, és megérti, hogy mely feladatok és miért késleltetik a folyamatot. A Kanban a tevékenységek rangsorolásában is hatékony, és minden alkalmazottat naprakészen tájékoztat a kollégák munkájáról. Így biztosítható az átláthatóság, és csökkenthető a csapat bármely tagjának túlterhelése.
Az informatikai ipar számára, ahol általában párhuzamos projektek zajlanak, ez a módszertan nagyon hatékony a lépések megszervezésében és végrehajtásában.

2. Lean thinking

A Lean Thinking egy olyan gondolkodásmódot jelent, amelyet kezdetben a startupok üzleti modelljére alkalmaztak. E módszertan egyik célja a projektek fejlesztése során a pazarlás csökkentése, a folyamatos fejlődés elősegítése, valamint a munkavállalók és az ügyfelek megbecsülése.
Ennek érdekében a Lean Thinking először az MVP-k (minimálisan életképes termék) létrehozására összpontosít, hogy a hibákat menet közben kijavítsa, és megfeleljen a felhasználói elvárásoknak. Idővel a hangsúly a termék továbbfejlesztésén van, hogy az egyre robusztusabbá váljon, és a folyamatos visszajelzés és validálás alapján alkalmazkodjon az ügyfelek igényeihez.

3. Scrum

A Scrum a technológiai iparban széles körben használt agilis módszertan. Alapjai a sprinteknek nevezett fejlesztési ciklusok, amelyek néhány lépésre vannak felosztva. Először is, a ciklus során elvégzendő feladatokat felosztják az egyes csapattagok között. Minden nap találkoznak az úgynevezett napi megbeszélésen, ahol három kérdésre kell válaszolniuk:

  • Mit tettek a legutóbbi találkozó óta?
  • Mit fognak csinálni a következő találkozóig?
  • Mik voltak az akadályok?

Minden egyes sprint végén visszajelzéseket gyűjtenek a teljesítéssel kapcsolatban, azzal a céllal, hogy ösztönözzék a fejlesztés folyamatos javítását. Így a csapat új sprintet tervezhet a felvetett pontok kiigazítására és a projektfejlesztés folytatására.
A Scrum célja a tevékenységek ellenőrzése a projekt végrehajtása során a hibák és az utómunka elkerülése érdekében, az ügyféllel való kapcsolat átláthatóságának biztosítása és a csapat feladatainak rugalmassága a kifejlesztett termék javítása érdekében.

Szeretne többet megtudni az agilis módszertanokról?

Most, hogy egy kicsit többet tud az agilis módszertani keretekről, szívesen elmélyedne a témában, és megtenné az első lépéseket egy sokkal gyorsabb, rugalmasabb menedzsment felé, amely valódi értéket teremt ügyfelei és kérvényezői számára?

Hogy segítsünk önnek ebben, van egy ingyenes e-bookunk az agilis szolgáltatásmenedzsmentről, amelyet most letölthet!

Elolvasom az e-bookot!

Hagyjon kommentet